Debrecen adott otthont a hétvégén a Regionális Leány Serdülő Bajnokság helyi tornájának a DVTK Akadémia/B, a Nyíregyházi Kosársuli/A és a Debreceni KA DSI részvételével. A házigazdák két mérkőzéséből a nyírségiek elleni volt a szorosabb, ám a lényeg ezúttal is a tapasztalatszerzésen volt.

Regionális Leány Serdülő Bajnokság, alapszakasz II., 1. forduló
Észak-Keleti Régió

Debreceni KA DSI – DVTK Akadémia/B 41-58 (5-13, 11-13, 16-17, 9-15)
DKA DSI: Csukás Dalma, Farkas Laura, Fejes Anna Flóra, Horn Szófia, Horváth Zsuzsa, Labancz Jázmin Lujza, Molnár Petra, Nagy Kata Sára, Sándor Enikő, Szőke Hanna, Tajti Dóra, Tóth Sára Csilla. Sérültek: Suszter Emma, Tóth Boglárka Éva. Edző: Szendrei Fruzsina

Szendrei Fruzsina: Gyors, fizikálisan is kihívást jelentő mérkőzést játszottunk egy olyan csapat ellen, akikkel még nem találkoztunk korábban. A védekezésünk egyénileg is jól működött, csapatszinten a mérkőzésen belül is javult, amikből megvoltak a gyorsindításaink, azonban a pontos befejezések elmaradtak, így a 41 dobott ponttal nem tudtunk az ellenfelünk felé kerekedni.

Nyíregyházi Kosársuli/A – DKA DSI 57-51 (8-18, 22-6, 15-17, 12-10)
DKA DSI: Csukás Dalma, Farkas Laura, Fejes Anna Flóra, Horn Szófia, Horváth Zsuzsa, Labancz Jázmin Lujza, Molnár Petra, Nagy Kata Sára, Sándor Enikő, Szőke Hanna, Tajti Dóra, Tóth Sára Csilla. Sérültek: Suszter Emma, Tóth Boglárka Éva. Edző: Szendrei Fruzsina.

Szendrei Fruzsina: Amikor koncentráltak maradtunk, akkor szépen vezényelt támadásaink voltak a kemény védekezések után. Azonban a fáradtság hatására a második negyedben hagytuk, hogy az ellenfél vegye át az irányítást, és ők mentek előnnyel a pihenőre. A fordulás után ugyan voltak jó hullámaink, és meg tudtunk újulni egy két perc alatti 11-0-s rohammal, de a fáradtságunk rányomta a bélyeget a találkozóra a sok eladott labdával és a pontatlan játékkal. Ami a hétvégét illeti, nagyon hasznosnak ítélem meg a találkozókat, ugyanis ilyen fizikális kihívásokra van szüksége a csapatnak az előre lépéshez. Nehéz azonnal egymás után két mérkőzést lejátszani, különösen egy pihent csapat ellen, de meg kell tanulnunk mentálisan is stabilnak maradni, és egymásért, egymás segítségével továbbmenni. A csapategységben látok előrelépést, egyre többet biztatjuk a társunkat, egyre gyakoribb a kommunikáció a pályán is. Mint említettem, a védekezés egyénileg megállta a helyét, a csapatvédekezéssel kell előrébb lépnünk a következő szintre. A támadásainkba még több tudatosságot kell illeszteni, s a legfontosabb lesz a közeli befejezések nagyobb arányú értékesítése. Ezekkel dolgozunk tovább. Köszönjük szépen a lehetőséget a hazai rendezésre! Köszönjük a segítséget Kovács Imrének és Tasó Mariannának.