Az U14-es fiúbajnokság északkeleti régiójának harmadik fordulóját Debrecenben rendezték. A két hazai csapat összecsapását a DSI/A nyerte, de a torna döntőjében ők is alulmaradtak szabolcsi riválisukkal szemben.

U14 Fiú Serdülő Nemzeti Kosárlabda Bajnokság,

É.- K. Régió, 3. forduló

DSI/A – DSI/B   74-51 (18-18, 15-13, 23-7, 18-13)

DSI B: Szabó Márk 20, Pálfi Attila 11/3, Nyilas Kristóf 8, Úr Alex 4, Vadai Balázs 3/3, Szűcs Dávid 2, Kiss Ágoston 2, Átányi Barnabás 1, Gulyás Gábor Zénó, Lantos Gergő, Kálmán Máté Bendegúz.

Edzők: Új Eszter Dorottya, illetve Czeglédi Károly

DSI/B – MEAFC/B   80- 81 (15-24, 11-21, 33-17, 21-19)

DSI B: Szabó Márk 24, Nyilas Kristóf 18, Vántus Botond 17, Úr Alex 9, Pálfi Attila 6, Kálmán Máté Bendegúz 4, Kiss Ágoston 2, Vadai Balázs, Lantos Gergő, Szűcs Dávid, Átányi Barnabás, Gulyás Gábor Zénó.

Edző: Czeglédi Károly

DSI/A – NYKK Eötvös/A 52-88 (13-24, 8-12, 9-27, 22-25)

Edző: Új Eszter Dorottya

Értékelések

Új Eszter Dorottya: – Az első mérkőzés első pár percét rendkívül jól kezdte a csapat. A meccs előtt megbeszélteket sikerült érvényesíteni, így pár pontos előnyhöz jutottunk. Ezután sajnos jött egy rövidzárlat, rendre kihagytuk a helyzeteinket, melyek főleg üres ziccer helyzetek voltak. Bár sikerült döntetlenre hozni a negyedet, de nem volt felhőtlen a kedv. A hullámvölgy sajnos a második játékrészben is kitartott, sok második esélyt engedélyeztünk ellenfelünknek, akik rendszerint éltek is ezekkel. A félidő után sikerült átlendülni a holtponton, dinamikusabb játékképet mutattak a fiúk. Rengeteg helyzetünk adódott gyorsindításból, és bár ezek kihasználása is hagyott némi kívánni valót, szerencsére a rengeteg helyzetek számából adódó kosarak elégnek bizonyultak. A torna döntőjében a nyíregyházi csapattal találkoztunk, sajnos nem a legjobbkor. Továbbra is nehezen sikerült élnünk a lehetőségeinkkel, amit szép egyéni megmozdulásokkal igyekeztünk korrigálni. A nyíregyháziak magasságbeli fölényüket nagyon szépen érvényesítették, amivel nehezen tudtunk mit kezdeni, bár a második félidőben már többször is sikerült besegítésekkel kivédekezni támadásaikat. Összességében az látszódott, hogy az edzéseken kevésbé figyelnek befejezésekre a fiúk. Erre sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetniük mostantól. Ennek hatása kiütközött meccshelyzetben is, így remélhetőleg ez majd jobban motiválja a csapatot az „unalmas ziccerek” gyakorlására.

Czeglédi Károly: – Nagyon problémás két hét áll mögöttünk. A fél csapatnyi sérült, beteg, egészségügyi problémás hiányzó játékos és a forduló előtti, ebből adódó kérdőjelek láttán azt mondtam, hogy csak legyünk meg, és tudjunk játszani. Ez végül teljesült, de az előjeleknek megfelelőek voltak a forduló történései. Hullámzó, zaklatott, ellentmondásos mérkőzéseket játszottunk. Az első meccs első félideje kiválóan sikerült, a második félidőben azonban nem tudtuk tartani azt a ritmust, amit a találkozó megkívánt. A második összecsapáson egy katasztrofális első félidő után egy kiváló második következett, de szerencsénk sem volt, nem tudtuk visszafordítani a találkozót a javunkra. Mindent összevéve számomra reális és várható eredményekkel zárult a forduló, ami azért pozitívumokkal is járt. Gondolok itt a saját nevelésű, ezévben kezdő Szabó Márk kiváló teljesítményére, az élete első bajnokijain szereplő Pálfi Attila hasonló bemutatkozására, de említhetném Nyilas Kristófot is, aki ugyancsak szép teljesítményt nyújtott, főleg a második mérkőzésen. De annak is örülök, hogy ha még pontokban nem is feltétlenül vitézkednek, de van már jó pár saját nevelésű, ügyesen játszó és küzdő játékosunk, akik itt kezdték és ez az első évük, mint pl. Átányi Barnabás, Vadai Balázs. A második mérkőzésen velünk tudott már játszani Vántus Botond, aki nagyon nagyot tudott segíteni a csapatunknak. Minden szempontból nehéz forduló van mögöttünk, remélem, hogy most már kevésbé problémás időszakok következnek.