Nem vallottak szégyent a lányok

Zalaszentgróton, az OSB régiós döntőben vettek részt a hétvégén a DEAC U14-es lányai. A mieink két mérkőzést vívtak és a nehézségek ellenére sem vallottak szégyent.

OSB regionális bajnokság, régiós döntő, Zalaszentgrót
DEAC – Széchenyi KA Győr 65-85 (11-16, 22-28, 15-20, 17-21)
Pontszerzőink: Radócz Emma 15 (10/5), Balogh Tímea 11 (4/3), Szilágyi Dorina 10, Vígvári Nikolett 8 (5/2), Diviánszky Eszter 6 (5/2), Liptai Csenge 5 (2/1), Orha Lara 4 (4/2), Kunkli Anna 2, Török Rebeka 2, Szabó Nikolett 2. Edző: Kozák István.
Kozák István: A COVID és egyéb okok miatt irányító poszton voltunk kicsit kevesebben, illetve olyan játékosainknak is szükséges volt ezen a poszton játszani, akik ehhez kevésbé voltak hozzászokva. Az ellenfél letámadással, csapdázással védekezett, és bár készültünk rá, a fentiek miatt sok volt az eladott labdánk, amiből könnyű kosarakat kaptunk. Ettől függetlenül volt tartása a csapatnak, küzdöttek, igyekeztek a lányok, és bár a végére 20 pont lett közte, ennél szorosabb volt az eredmény a mérkőzés nagy részében.

DEAC – DVTK ÉLKSK-T 27-44 (4-6, 8-16, 5-13, 10-9)
Pontszerzőink: Balogh Tímea 8 (6/0), Radócz Emma 6 (2/0), Diviánszky Eszter 4 (1/0), Szabó Nikolett 3 (4/1), Liptai Csenge 3 (4/3), Vass Viktória 2, Tóth Csenge 1 (2/1).
Kozák István: Annyi pihenőnk volt a Győr elleni mérkőzés után, amíg az ellenfél bemelegített, így gyakorlatilag egy huzamban játszottuk le a két meccset. Ez soknak bizonyult a pihentebben érkező Tiszaújváros ellen. És bár „mentek” a lányok, akartak, sajnos a fáradtabb kezek, lábak nem úgy működtek, és a fizikai fáradtság a döntésekben is hibákhoz vezetett.
Köszönöm a lányoknak, szüleiknek, hogy ebben a helyzetben, május 1-jét, és Anyák napját is „beáldozva” képviselték a DEAC-ot a régiós döntőben. Voltak, akik 5 hetes, COVID miatti kényszerpálya (nem betegség, hanem a fertőzés elkerülése miatti önkéntes száműzetés) után vállalták, hogy segítik a csapatot. Egy rossz szavam sem lehet senkire, mindenki szívvel-lélekkel, a kisebb sérülésnél a fogát összeszorítva küzdött. Mindent feltettünk az első meccsre, és a lebonyolítás miatti „rögtönjáték”okán a második meccsen szakmailag nincs mit értékelni. Köszönjük a DEAC-nak, hogy amikor kiderült, hogy ekkor, és itt szükséges játszanunk a régiós döntőben, mindent megtett, hogy megfelelő állapotban tudjuk elkezdeni a finálét!