Szorgalmas társaság az U14-es leány csapatunk

Kozák István vezetőedző nagyon elégedett a csapata hozzáállásával.

Mint arról beszámoltunk, Pécsett szerepelt az országos kosárlabda bajnokság selejtezőjében a DEAC Kosárlabda Akadémia U14-es leány csapata az elmúlt hétvégén. Kozák István tanítványai a Dávid Kornél KA-t legyőzték, míg a PVSK és a BEAC jobbnak bizonyult a cívisvárosiaknál, mindez a selejtező harmadik helyéhez volt elegendő.
– Elégedett vagyok a lányokkal, nagyon jól teljesítettek – mondta a hétközi edzés előtt Kozák István. – Kiváló csapatok ellen játszottunk, és a BEAC kiemelkedett a mezőnyből, mindhárom gárdát száz pontot dobva verte meg. A másik két csapattal jó meccset játszottunk, az egyiket sikerült legyőznünk egy nagyon szoros találkozón. A másiknál három negyeden keresztül partiban voltunk. A nagyon erős mezőnyben nyertünk egy meccset megnyertünk, és látszott, hogy a mieink sokat fejlődtek – mondta a szakember.

Nem lesz könnyű dolguk
A DEAC lányai az október elején rendezendő második selejtezőkörben küzdhetnek meg újra az ellenfelekkel. Kérdés, ott mit vár a csapattól a tréner.
– Felemásak az érzéseim. Már ismerjük a sorsolást, ebben a szakaszban kapcsolódik be hozzánk a Szekszárd, a Győr és egy miskolci csapat. A szekszárdiakat nem kell bemutatni, utánpótlásban szinte mindig a nyolcas döntő résztvevői, a Győr úgy szintén. Nem lesz könnyű dolgunk, az biztos. Nagyon kevés ideje tudunk együtt dolgozni. Amit tudtunk, azt elvégeztük, úgy érzem, a védekezésünk kezd összeállni, viszont támadásban nagyon az út elején tartunk. Amiben mindenképpen fejlődnünk kell, azok a dobások, azzal még keveset tudtunk foglalkozni. A torna megmutatta, hogy a büntető dobószázalékunk még gyenge, és a kinti dobószázalékunk is – vallotta meg Kozák István, akitől azt is megkérdeztük, mi szükséges ahhoz, hogy egy fiatal komolyabb pályafutást futhasson be később.

 

– Az edző kollégák szerint ahhoz, hogy valaki felnőtt játékos legyen, ahhoz 70 százalék szorgalom és 30 százalék tehetség szükségeltetik. Ez nálunk is igaz. Volt olyan tanítványom, aki szorgalmát tekintve jelenleg NB I/B-s játékos, és volt, akiben sokkal többet láttunk, mégsem jutott el magas szintre. Nyilván lehet valakit szorgalomra nevelni, de úgy vélem, ez inkább belső attitűd. Van, aki ezt magáénak vallja, és eleve úgy érkezik minden edzésre, hogy a maximumot akarja hozni minden pillanatban. Erről a társaságról azt tudom elmondani, hogy szorgalmasak, jönnek a tréningekre, igyekvőek, nagyon szeretem őket. Jelenleg három csapatból próbálunk összerakni egyet, egy részüket tavaly már edzettem, másokat pedig tavaly előtt, a többiek pedig most érkeztek hozzánk. A szakmai vezetésnek az a célja, hogy egyénileg képezzük a gyerekeket, játékosokat neveljünk belőlük. Az, hogy ez milyen eredménnyel párosul, mindig kérdéses. Karácsony Kingával, a gárda másik edzőjével azt szeretnénk elérni, hogy lehetőség szerint minél kevésbé legyenek sérülékenyek a játékosok, tehát fokozatos emeljük a terhelésüket. S a végére eljussunk oda, hogy azt mondhassam: egyénileg és csapat szinten is fejlődtek.